A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nemrég lezárult felvételi vizsgák eredményeit értékelték aug. 3-i kolozsvári sajtótájékoztatójukon az intézmény vezetői. Az eseményen jelen volt dr. Tonk Sándor, az EMTE rektora, Tánczos Vilmos rektor-helyettes, dr. Győrfi Jenő, a csíkszeredai kar kancellárja, dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja, Szilágyi Györgyi, a Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál tanulmányi felelős, az alapítvány kuratóriumi tagja és Hauer Melinda titkár. Dr. Tonk Sándor, rektor közölte: az EMTE-n a 15 működési engedéllyel rendelkező szakra - Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron - a meghirdetett 675 helyre összesen 879 hallgató jelentkezett. Emlékeztetett arra, hogy az EMTE azon kevés egyetemek közé tartozik, ahol felvételit tartanak. Dr. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi karának dékánja szerint mind a humán, mind a reál szakokon az eredmények jók. Az idén sokkal jobb felkészültséggel rendelkező diákok jelentkeztek, mint a tavaly. Csíkszeredán a 7 szakra meghirdetett 325 helyre a júliusi felvételin 200-at sikerült betölteni, így őszre 125 hely maradt szabadon. A PKE-en a meghirdetett 11 szakra összesen 198-an jelentkeztek. A vártnál alacsonyabb volt a jelentkezés a hitoktató, illetve a román nyelv és irodalom szakon, ahová a meghirdetett 20 helyre csupán ketten jelentkeztek. Ezért az utóbbi csoportot valószínűleg nem tudják majd beindítani. Kolozsváron a Mátyás király utca 4. szám alatti Bocskai-házban csupán az egyetem működéséhez szükséges irodahelyiségeket tudják biztosítani, ezért kezdetben kénytelenek lesznek helyiséget bérelni a tantermek számára. Sikerült megvásárolni egy telket, ahová a jövőben építeni szeretnének. Tonk Sándor kijelentette: együttműködési szerződést kívánnak aláírni a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemmel (BBTE). /Papp Annamária: Sikeres felvételi az EMTE-n. A 675 helyre 879 hallgató jelentkezett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
2003. november 13.
Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke is részt vett a tudományos társaság nagyváradi fiókszervezetének magyar tudomány-napi konferenciáján, ismertette az egyesület célkitűzéseit. Az EME 1700 tagot számlál, s várhatóan módosulni fog az elnevezése, a tudományos társaság megnevezést is hozzákapcsolják. Nov. 21-22-én szerveznek Tudományosság Erdélyben címmel konferenciát az EME nov. 23-ai születésnapja alkalmából, amin hangsúlyt kap a régiókutatás. A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ tudományos műhelyét dr. Szilágyi Györgyi rektor-helyettes és dr. Flóra Gábor dékán-helyettes ismertette. A rektor-helyettes kifejtette, hogy a doktori fokozatok elnyerésében igyekeznek támogatni az ifjúságot, három kutatócsoportjuk is működik. Flóra Gábor szerint a határon túli kutatók hátrányos helyzetben vannak az anyaországiakhoz képest, mivel bizonytalan a pénzforrásuk. Kutatói állások felkarolására is szükség volna, ezzel biztosíthatnák az erdélyi kutatók helyben maradását. A magyarországi ösztöndíjasok többnyire kint maradnak. A PKE számára előrelépést jelenthet az EME-vel kötött együttműködési egyezmény. Dr. Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének /BINCISZ/ elnöke a szervezet ismertetésén kívül elmondta: erős központra, ugyanakkor rugalmas struktúra kialakítására van szükség a kutatásban az önállóság megteremtéséhez. János-Szatmári Szabolcs, az EME nagyváradi fiókszervezetének elnöke úgy vélekedett, hogy az EME kapcsolataival a kutatásban segítheti a fiatalokat. Az EME társadalomtudományi és bölcsészettudományi szakosztályának nov. 7-8-án szervezett konferenciáján majdnem húsz előadás hangzott el: a szabadság, az identitás, a társadalomba való illeszkedés, a kisebbségi létformához és az egyén problémájához kapcsoló aktuális kérdésekről. /Balla Tünde: Az erdélyi valóság talaján - a tudományos műhelyekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2006. szeptember 29.
A Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége nyilatkozatot juttatott el a sajtóhoz, amelyben tiltakozott az ellen, hogy az elmúlt időszakban az egyetem „és az Arany János Kollégium ügyeivel, illetve Árus László egyetemi lelkész-kollégiumigazgató személyével foglalkozó újságcikkek jelentek meg” anélkül, hogy megkérdezték volna az egyetem vezetőségét. A nyilatkozat szerint „a Partiumi Keresztény Egyetem szenátusa és vezetőtanácsa egy új – hatékonyabb és gazdaságosabb – egyetemi struktúra kialakításáról döntött”, amelynek eredményeként a kollégiumigazgatói státusz megszűnt, ugyanakkor a vezetőtanács felkérte az egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumát, hogy biztosítsa az egyetemi lelkipásztori tevékenység folytonosságát, olvasható a dr. Geréb Zsolt rektor, dr. Szilágyi Györgyi prorektor, valamint Szűcs István, a vezetőtanács alelnöke által aláírt nyilatkozatban. /Tiltakozik a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőtanácsa. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2007. október 26.
Eddig 51 magyarországi és romániai magyar művész, közéleti személyiség, egyetemi tanár, politikus írta alá azt a felhívást, amelynek címe Temesvártól Brüsszelig, és amellyel Tőkés László EP-képviselővé választását támogatják. Felhívták a figyelmet, történelmi lehetőség előtt áll az erdélyi magyarság, ,,Tőkés László személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás hangsúlyozta, hogy Tőkés bátor kiállása már alakított történelmet 1989 decemberében, a püspök azóta következetes szószólója az erdélyi magyar önrendelkezésnek.,,Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. ” – áll a felhívásban, melynek aláírói közt van Csoóri Sándor, Gál Kinga, Jakó Zsigmond, Jókai Anna, Lohinszky Loránd, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Nemeskürty István, Szőcs Géza és Vizy E. Szilveszter. /Farkas Réka: Történelmi lehetőség (Értelmiségi felhívás Tőkés támogatására). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./; A dokumentum szövege és történt aláírók névsora /október 25-ig/:Temesvártól Brüsszelig – értelmiségiek felhívása Történelmi lehetőség előtt állnak az erdélyi magyarok: Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke személyében olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. Tőkés László bátor és következetes kiállása már alakított történelmet: 1989 decemberében rést ütött a hallgatás falán és megbontotta Közép-Kelet Európa legsötétebb diktatórikus rendszerét, esélyt teremtve Románia európai felzárkózásának és az erdélyi magyar feltámadásnak. Azóta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az erdélyi magyarok belső önrendelkezésének, ezen belül a Székelyföld autonómiájának következetes szószólója. Mindeközben folyamatosan szót emelt a romániai demokrácia megszilárdulásáért is, mind a demokratikus elvek posztkommunista korlátozásai, mind pedig az erdélyi magyar politika demokráciadeficites, torz szerkezete ellen. Szavára figyelnek Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Neki van leginkább esélye átlépni a dolgaink iránt sokszor közömbös vagy érzéketlen Európa politikai ingerküszöbét. Mi, alulírottak, a nemzetünk iránti felelősség jegyében ennek a történelmi esélynek a valóra váltásáért állunk Tőkés László mellé. Meggyőződésünk, hogy európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen. Hisszük, hogy – ahogyan egykor Temesváron – Tőkés László Brüsszelben is képes kovásza lenni olyan folyamatoknak, amelyek révén Európa visszatalál keresztény gyökereihez, nemzetei közötti szolidaritáshoz, és egy új – igazságosabb és méltányosabb – rend keretében az Unió esélyt teremt a nemzeti közösségek önrendelkezésének. dr. Ábrám Zoltán orvos, egyetemi tanár;Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár;Balázs Éva színművész, egyetemi tanár;Bánffy György színművész;Bíró András közgazdász, egyetemi tanár;Bodó Barna politológus, egyetemi tanár;Boros Zoltán szerkesztő, filmrendező ;dr. Brassai Attila orvos, egyetemi tanár;dr. Brassai Zoltán orvos, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csép Sándor közíró;Csetri Elek történész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Csiki Sándor tanár, a Nagycsaládosok Szövetségének elnöke;Csíky Csaba zeneszerző;Csoóri Sándor költő, író;Demény Attila zeneszerző;dr. Dudutz Gyöngyi orvos, egyetemi tanár;Farkas Árpád költő;Földváry Attila építészmérnök, egyetemi tanár;Gábos Zoltán fizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Gál Kinga jogász, Európa parlamenti képviselő;Gazda József író;Geréb Zsolt teológus, egyetemi tanár, a PKE rektora;Gergely András történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, volt nagykövet;Gergely István szobrászművész;György Attila író;Hámori József kutató biológus, egyetemi tanár, az MTA alelnöke, volt oktatási és kulturális miniszter;Hankiss Ágnes pszichológus, író;Herczegh Géza jogász, volt alkotmánybíró;Jakó Zsigmond történész, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja;Jókai Anna író, költő;dr. Kincses Ajtay Mária orvos, egyetemi tanár;Kincses Elemér színházi rendező;Kincses Előd ügyvéd;Kovács Béla matematikus, egyetemi tanár, a PKE volt rektora;Kristófi János festőművész;Lászlóffy Zsolt zeneszerző, egyetemi tanár;Lohinszky Lóránd színművész, érdemes művész;Makkay József újságíró, főszerkesztő;Makovecz Imre műépítész;Martonyi János jogász, volt külügyminiszter;Melocco Miklós szobrászművész;Murádin Jenő művészettörténész;Nagy-Tóth Ferenc biológus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Neményi Ágnes szociológus, egyetemi tanár;Nemeskürty István író, irodalom- és filmtörténész;Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, volt oktatási miniszter;Péntek János nyelvész, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Péterffy Lajos színművész;Pillich László közíró, a Heltai Alapítvány elnöke;Schöpflin György politológus, egyetemi tanár, Európa parlamenti képviselő;Somai József közgazdász, az RMKT elnöke;Szakáts Béla szobrászművész;Szilágyi Györgyi szociológus, egyetemi tanár, a PKE rektor-helyettese;Szőcs Géza költő;Szűrös Mátyás diplomata, volt köztársasági elnök;Tolnay István filológus, egyetemi tanár, a KREK tanügyi előadótanácsosa;Toró Tibor atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA külső tagja;Tőkéczki László történész, egyetemi tanár;Tőkés Béla fizikus, egyetemi tanár;Vizi E. Szilveszter orvos-biológus, az MTA elnöke/Temesvártól Brüsszelig. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./
2008. június 9.
Június 7-én megbeszélést tartott a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB). A zárt ajtók mögött zajlott értelmiségi fórumot követően Kovács Lehel alelnök a sajtónak elmondta: a találkozót, melyre meghívták az RMDSZ, MPP, EMNT, SZNT és minden, a felsőoktatással foglalkozó hazai magyar civil szervezet képviselőit, a román parlamentnek benyújtandó, egy állami magyar nyelvű egyetem újraalapítását szorgalmazó törvénytervezet előkészítésére szánták. Állampolgári kezdeményezésként e hónap végéig véglegesítik a beadvány szövegét, a kezdeményező bizottságot július 15-ig hozzák létre. Az akció támogatására minimum százezer aláírást kell összegyűjteni, de a BKB reméli, ennél sokkal többet sikerül beszerezni, hiszen ugyancsak ebben az ügyben már 1994-ben az RMDSZ fél milliót gyűjtött be. Az őszi választások után felálló új román parlamentnek fogják benyújtani a törvénytervezetet. Kovács Lehel hozzáfűzte: az Európai Unióban a románság is kisebbséggé vált, ami remélhetőleg változtat a parlament szemléletén és a közfelfogáson. A törvénytervezet rövid, alig négy-öt soros lesz, és a szlovák parlament 2003/465-ös számú törvényét veszi alapul, amely a 2004-ben megnyílt komáromi Selye János Egyetem megalapításának jogi hátterét képezte. /Ö. I. B. : Törvénytervezet a Bolyai Egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ Nem lelt egyöntetű támogatásra az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőinek körében az – az önálló magyar egyetem létrehozását célzó – törvénytervezet, amelynek kidolgozásáról a politikai szervezetekkel a Bolyai Kezdeményező Bizottság. Az ÚMSZ kérdésére, hogy az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények vezetőit bevonják-e a tervezet kidolgozásába, a BKB alelnöke nemmel válaszolt. „Az egyetem megalapítása politikai döntésen, parlament által megszavazott törvényen múlik. Ha a jogszabály megszületik, természetesen be kell vonni a szakmát is a felsőoktatási intézmény létrehozásába” – magyarázta Kovács. „Nem lehet a házat a tetővel kezdeni. Előbb el kell jutnunk oda, hogy a továbblépés egyetlen útja az önálló magyar egyetem létrehozása legyen” – kommentálta a BKB szándékait Gáspárik Attila. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem nemrégiben kinevezett rektora, szerinte a magyar középiskolai oktatás színvonalán kellene emelni. „Nem biztos, hogy szükség van önálló magyar egyetemre ahhoz, hogy értelmiségieket képezzünk Magyarországnak, Svájcnak, Dániának” – vélekedett a rektor, aki „hazárdjátéknak, az egyetem ügye lejáratásának” nevezte Kovács Lehelék kezdeményezését. Magyari Tivadar, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem tagozatvezető rektor-helyettese nem kívánta kommentálni a BKB kezdeményezését. „Én támogatom a BKB kezdeményezését, és szívesen aláírom a törvénytervezetet” – nyilatkozta Szilágyi Györgyi, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektor-helyettese szerint az erdélyi magyar felsőoktatás ügyében az utóbbi időben számtalan „fals probléma” merült fel, például a párhuzamos oktatás kérdése. „Az erdélyi magyar oktatók egy része nehezményezi, miért kell szociológia szakot létrehozni egyszerre három magyar egyetemen vagy tagozaton. Holott ezeknek a szakoknak megvan a létjogosultságuk, más-más régiót és társadalmi réteget szolgálnak ki, a helyeik pedig mindig megtelnek. ” – magyarázta. A rektor-helyettes szerint az önálló magyar egyetem létrehozása nem veszélyeztetné a PKE működését. /Önálló magyar egyetem: előbb a tető, aztán a falak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
2008. november 20.
Normatív, kiszámítható finanszírozásról szóló támogatási szerződést kötött november 19-án a magyar Miniszterelnöki Hivatal és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), valamint a Partiumi Katolikus Egyetem (PKE). Az aláírók szerint a mostani tanévre, működési célokra 1,42 milliárd forintot kap a magyar költségvetésből a két magánegyetem, amelynek már magyarországi hallgatói is vannak. A Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke által aláírt megállapodás hosszú távon teremthet kiszámítható körülményeket az erdélyi magyar magánegyetemek számára – ebben egyetértettek az aláírásnál jelen lévők, Gémesi és Kató mellett Szilágyi Györgyi, a PKE rektor-helyettese, valamint Dávid László, az EMTE rektora. Kató Béla elmondta, hogy a Magyarországtól kapott összeg mellé 300 millió forint önrészt kell összegyűjteniük. Ezt a pénzt például a tandíjakból, egyszázalékos támogatásokból és román–-magyar vegyesvállalatok, erdélyi cégek hozzájárulásaiból szeretnék előteremteni. A csaknem egyéves előkészítés és tárgyalás eredményeként létrejött megállapodással a minőségi oktatás támogatása is célja a magyar kormánynak – mondta Gémesi Ferenc. A munkaerő-piaci helyzetre való tekintettel három nagy csoportba (kiemelten támogatott, támogatott és kevésbé támogatott) sorolták be az egyetemi szakokat. Dávid László, a Sapientia rektora az aláírás előtt újságíróknak elmondta, hogy amikor az európai uniós „bolognai oktatási rendszerre való áttérés megkérdőjelezi a minőségi oktatást, fontos, hogy kiszámítható rendszerben tudjunk dolgozni”. Szerinte a „Sapientia akkor lehet sikeres, ha hosszú távú, kiszámítható támogatást kap”. Kató Béla az állami egyetemekhez képest a Sapientia egyértelmű önállóságát hangsúlyozta, mert „így egy közösség gyorsan reagálhat a kihívásokra”. Egyelőre csak néhány hallgatójuk van az anyaországból, de már ez is egyfajta tendencia – mondta –, amely az egyetem akkreditációjának elfogadása után felgyorsulhat. /Budapesten aláírták az EMTE és a PKE támogatási szerződését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./ A Magyarországról jövő támogatás azonban csak a szűkös fennmaradásra elég – romániai támogatásra pedig kevés remény van. 2006–2007-ben az EMTE egy meghatározott összeget – 200 millió forintot – kapott működésének és fejlesztésének finanszírozására, most három, új típusú normatívát határoztak meg számára. A három normatíva: a képzési a tandíjmentes hallgatói létszámra épül, a tudományos a főállású oktatókra és tudományos teljesítményükre, a hallgatói pedig ösztöndíjaikat, államvizsgadíjaikat, a hallgatói önkormányzat támogatását fedező normatíva. Az új finanszírozási rendszer, az eddigiektől eltérően, az egyes szakok teljesítményét például lemorzsolódási, elhelyezkedési arányokat is figyelembe véve három kategóriába sorolja, így létrejöttek kiemelten támogatott, támogatott és feltételesen támogatott szakok. A megállapodásban az egyetemek többek között vállalják, hogy évről évre növelni fogják a saját anyagi hozzájárulásukat. Szilágyi Györgyi, a PKE rektora beszámolt arról, hogy az egyetem alig egy hónapja akkreditációt kapott, ami a román állami finanszírozás feltétele, de véleménye szerint támogatásra mégsem számíthatnak. Hasonló a helyzet az EMTE esetében is, bár ők még az intézményi akkreditációt nem kapták meg. Dávid László, az EMTE rektora szerint a gond az, hogy eddig még egyetlenegy magánegyetem sem kapott támogatást a román államtól. A rektor, hogy az egyetem olyan szűkös keretből működik, amely csak az oktatás fenntartását biztosítja, a MeH-től kapott eddigi összeg pedig a tavalyi szintet fenntartó működésre elég. /Kánya Gyöngyvér Sapientia: új rendszer, kis pénz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
